Page 64 - Zsiráf Magazin - 2016. május

6

zóval Karcsi meg én a szemer- legyintene egy ilyen hír hallatán.

kélő esőben elindultunk a suli De hadd mondjam el, egy vérme-

S irányába. Egyből éreztem, hogy nyét több mint két méter magas,

valami nyomja a lelkét. Amikor iga- és a pofájából úgy állnak ki a fo-

zán eszi valami belülről, hangosan gak, mint egy sor üvegszilánk. Ha-
szuszog. sonlítanak a mocsári menyétekre,

– Mi bajod van, Karcsi? Sípolsz, de még náluk is félelmetesebbek.

akár egy kukta. – Állítólag az egyik fickónak még
Csodálkozva nézett rám. a lábujjait is megették – mondta

– Nem tudom, hogy mi az a kuk- Karcsi remegve.

ta. Az valami szörnyűség? Valami – Ez fantasztikus – suttogtam.

szörnyűség, ugye? – MICSODA?? Hogy mondhatsz

– Nem, dehogyis. Csak azt mon- ilyet?
dom, hogy feszültnek tűnsz. Tör- – Félreértesz! – szívtam gyorsan

tént valami? vissza. – Nem az a fantasztikus,

hogy a favágók megsérültek. Az
iközben átvágtunk az Elvará- szörnyű. Csupán az, hogy még

zsolt Erdőn, Karcsi elmesélte vannak vérmenyétek. Azt hittem,

M a legújabb híreket. Állítólag a hogy már rég kihaltak ők is.

szomszéd falu néhány favágóját – Könnyű neked ilyeneket mon-

egy csapat vérmenyét támadta dani! Te nem vagy kibélelve sza-
meg! Nem világos, hogy pon- lonnával. Állítólag a vérmenyétek

tosan mi történt, és a favágók igazi ínyencei a disznóhúsnak.

mennyire sérültek meg, ettől füg-
getlenül a falusiak szörnyen meg zegény Karcsi, teljesen ki volt

vannak rémülve. Már több mint készülve, úgyhogy nem zúdí-

tíz éve, hogy utoljára vérmenyé-S tottam rá a gondolataimat, in-

tet láttak, és nem lenne rossz, ha kább csak barátságosan megpas-

ez így is maradna. Aki nem hallott koltam a vállát. Így érkeztünk meg
még a vérmenyétekről, talán csak a suliba.