Page 17 - Zsiráf Magazin - 2016. december

AZ ELSŐ MAGYAR KARÁCSONYFA

A karácsonyfa történetéről számtalan külön-
böző forrás maradt fent. Ami biztos, hogy
egy német eredetű szokásról van szó, ahol
a népesség a téli napforduló okán állított
először díszes fákat otthonaikban. A hagyo-
mánynak tehát eredetileg semmi köze sem
volt a keresztény valláshoz, az egyház csak
jóval később, a 15-16. században vette át.
Az első karácsonyfákat a hivatalosított tör-
ténelmi adatok szerint az 1500-as évek vé-
gén, az 1600-as évek elején állították Né-
metországban, ahonnan ez a szép szokás
csakhamar meghódította egész Európát.
Az első magyar karácsonyfa története a 19.
századig nyúlik vissza, egyes források szerint
1824-ben, Aszódon került felállításra, de csak
mintegy 100 esztendővel később vált olyan
népszerűvé, hogy országszerte általánosság-
ban is jellemzővé-, mondhatni tradícióvá vált
a családok körében.

A SZALONCUKOR, MINT HUNGARIKUM

Egy fenyőfa csak és kizárólag akkor válik
karácsonyfává, ha díszeket aggatunk rá! Az
első díszek éppen ezért egyidősek az első
karácsonyfákkal, noha akkoriban még nem
gömböket és szaloncukrokat aggattak a zöld
ágacskákra, hanem gyümölcsöket, tobozo-
kat, mogyorót és diót. Az évek során aztán
a díszítés egyre fényűzőbbé vált, és Magyar-
országon egy igazi különlegességgel, a sza-
loncukorral egészült ki, aminek a története
az első magyar karácsonyfák megjelenéséig
vezethető vissza. A hazai cukrászok ugyan-
is kitalálták, hogy selyempapírba csomagolt
finomságokkal még vonzóbbá tudnák tenni
a fenyőfákat, így a 19. század első felében
forgalomba kerültek az első szaloncukrok,
amelyek azóta is csak és kizárólag a magyar
karácsonyfákat díszítik, külföldön ugyanis
nem szokás ilyen édességeket aggatni a fára
– tudhatjuk meg a karácsonyfa webshop
infografikájából.