Page 37 - Zsiráf Magazin - 2016. november
P. 37
A KÖLTŐ KIKEVEREDIK
A CSÁVÁBÓL
A XVII. század végén formálódott a főúri el-
lenállás az osztrák uralkodóházzal szemben.
Zrínyi Miklóst vadkan öli meg, testvérét, Pétert
és Frangepán Ferencet, mint a Wesselényi-fé-
le összeesküvés tagjait kivégzik. A leszámolást
Wesselényi nem éri meg, meghal, Gyöngyösi
az özvegy szolgálatában marad. Hogy ment-
se magát, rekatolizál és elnyeri Szelepcsényi
prímás kegyét. Így magát tisztázva – nem le-
hetett túl nagy szerepe az összeesküvésben
– még segíteni is tud bécsi fogsága alatt meg-
özvegyült úrnőjének.
A vár úrnője nem volt kedvelt személyisége
korának, különcnek tartották erkölcse miatt
is. Szeretett férfiruhában járni, férfi módra ülte
meg a lovat, nem törődött a társadalmi kö-
töttségekkel. Az eposz – ez már a túlcizellált
és finomkodó barokk kor – az antik eposzok
mintájára íródott. A korhoz képest, friss és iz-
galmas, bár nem éri el Balassi lírai nagyságát,
ismétlődő ragrímei egyhangúvá teszik. Ma
már nehezen fogyasztható, de akkortájt köz-
kedvelt olvasmánya volt az úri közönségnek.
A LÁZONGÓ MAGYAR
FŐURAK KÖLTŐJE
Wesselényi pálfordulását Gyöngyösi is követi
egy újabb eposszal, a Kemény János emléke-
zetével. A történet nem eposzi nagyságú ese-
ményeket elevenít fel. Kemény János erdélyi
fejedelem volt, aki elődeitől eltérően szakított
a törökkel és a Királyi Magyarországra me-
