Page 24 - Zsiráf Magazin - 2017. február

KÉZ ÉS NYELVTÖRÉS

– NEM CSAK FOCI VAN

A VILÁGON

EGY SPORTRAJONGÓ ELMÉLKEDÉSEI

Akkor nőttem fel, amikor a magyar labdarúgó
válogatott szereplése össznemzeti ügy volt. A
svájci vb-döntő elvesztése után vadul rugdos-
tam a kertünkben felállított, háló nélküli kapu-
ba a labdát, én legyőztem a nyugat-némete-
ket. Több olimpián át nem tudtam otthagyni
a képernyőt. Izgultam a magyar vívókért, bár
fogalmam sem volt, ki kit és mikor szúr meg
érvényesen vagy érvénytelenül. Lerágtam a
körmömet a birkózókért, noha elképzelésem
sem volt, hogy a negyedórás elszánt ráncigá-
lásban ki a jobb. Mindegy, a mellem dagadt.
Átszámítottam, hogy egy magyar lakosra hány
arany jut s ez jogos büszkeséggel töltött el.

Azóta sok víz lefolyt a lassan romossá váló
Komjádi uszodában. A sportversenyek hovato-
vább nem sportolók, hanem orvosok, gyógy-
szerészek küzdelmévé egyszerűsödnek, s aki
előbb hoz ki a laboratóriumok által felismer-
hetetlen doppingszert, az nyer.