Page 59 - Zsiráf Magazin - 2017. február

A mesék visszatérnek
a néphez

De ami a legcsodálatosabb, a népi mesemondóktól hallott me-
sék Benedek Elek átültetésében visszakerülnek a néphez és tovább
élnek. Később etnográfusok népköltésként jegyezték fel őket.

A nagy mű ötödik kiadásának zárszavában jogos büszkeséggel ezt
írhatta le:
„Nem hiszem, hogy aki e könyvet végigolvasta, ki ne érezze
szívemnek nagy szeretetét a nép iránt, melynek véréből
való vér vagyok én is. Ez a szeretet vezette tollamat, ez
adott erőt, újra meg újra lankadó kezemnek”.

Megszólal a szépíró

Sorra jelennek meg novellái, melyek-
ben a székely népélet elevenedik meg.
Kritikus éllel mutatja be az egyszerű embe-
rek nehéz mindennapjait. Ugyanakkor nem
tud közömbös lenni, a táj, az emberi jelle-
mek szépsége szinte idilli nála és ugyanígy
emlékezik vissza gyermekéveire is. Tanítani is
szeretne, önzetlen barátságra, tisztaságra,
hogy hősei megállják a helyüket a min-
dennapi életben – ez a titka leányre-
gényei sikerének.

Megtanítani a történelem
nagy igazságaira

Benedek Elek egész pályájára jellemző az igazság keresése. De nem akármilyen
igazságé. Az egyszerű emberek, a köznép, a szegények igazságát kereste. Azt, amit
politikusként is megpróbált, kevés sikerrel. Ezt az alapelvet követi A magyar nép múltja és
jelene című két kötetes munkájában. Ez Magyarország története a nép szemével, hogyan
küzdött a nemzet az idegen elnyomás, az élet peremére szorított szegények a társadalmi
igazságtalanság ellen. Ez már túl erős volt a millenniumi ünnepségek hamis fényétől meg-
részegült politikai elitnek. Történeti olvasmányok című munkáját kitiltják az iskolákból,
ahol pedig az ő meséin tanulták a nebulók a betűvetést. Nem nyughatott. Nagy
magyarok élete tizenhárom kötetes sorozata a magyar történelem legnagyobb
alakjainak példáján tanít. Regényes formában írja meg a honfoglalás tör-
ténetét (Honszerző Árpád), prózába átfordítva Arany után a Toldit,
Zrínyi után A szigeti veszedelmet.