Page 16 - Zsiráf Magazin - 2019. február

1848 augusztusában riasztó hírek érkeztek Az első harcokban előfordult, hogy őrnagy,
a szerbek, románok, s más nemzetiségek főhadnagy és hadnagy „fontos ügyben” a hát-
mozgolódásáról, meg arról, hogy Bécs fegy- térbe húzódott, s a diákőr mester egyszeriben
verrel akar mindent visszacsinálni. egész század élén találta magát.

A nemzetőrségi felbuzdulás közben lelohadt, Eltelt néhány hónap, s a felszereléssel együtt
s eleinte bizony nem sokan siettek besoroz- megjött a tapasztalat, s a keserű vereségek,
tatni magukat honvédnek. Akadt azonban a gyötrő, visszakozó gyalogmenetek után
közöttük jónéhány 16–18 éves fiú, aki meg- diadalok következtek. A tizenéves dobosok
szégyenítve sok vonakodó felnőttet, kiügyes- elszánt arccal verték a támadásra szólító do-
kedte, hogy besorozzák. Volt, akit megtettek bot, a matematikát és fizikát gyakorlatban al-
dobosnak, volt, aki tüzér lett, vagy valami kalmazták a diák-tüzérek. Ki tudná elsorolni,
kisegítő szerepet kapott. Példát mutatott hány kis hős tetemét őrzik a jeltelenné vált,
a tanárok nagy része, sőt a papok is. Eleinte réges-rég megsüppedt sírok.
egyenruha sem jutott legtöbbjüknek, sőt még
fegyver sem. A „nagy kalandért”, a lelkesedésért bizony so-
kan az életükkel fizettek. Jókai írta meg a harc
A főiskolák diákjai egyik napról a másikra azt utolsó heteinek egyik epizódját. A Sajónál
vették észre, hogy káplárok, őrmesterek let- a honvédtüzérek (csupa gyermek) a sokkal
tek, holott ők is alig tudtak egy puskát elsütni. nagyobb orosz tüzérséggel viaskodtak; sora-
De kevés volt a hivatásos, hozzáértő katona. ikban véres rendet vágtak az ellenfél ágyúi.