Page 33 - Zsiráf Magazin - 2020. december
P. 33

1. A HÚSVÉT-SZIGETEK KŐSZOBRAI                    2. TEOTIHUACÁN:
                                                              AZ ISTENEK VÁROSA


                                                              Teotihuacán neve azt jelenti, hogy az istenek
                                                              városa. A város alapterülete 23 km², legna-
                                                              gyobb épülete, a Nappiramis hatalmasabb
                                                              mint a vele nagyjából egy időben készült
                                                              Colosseum. Teotihuacánról alig tudunk va-
                                                              lamit. Volt idő, hogy építését az aztékoknak
                                                              tulajdonították, csakhogy amikor ők a 5.
                                                              században felfedezték és elnevezték, a vá-
                                                              ros már 700 éve lakatlan volt. Alapítóinak
                                                              kilétét homály fedi. Fénykorát a 2-7. század
                                                              között élte, a népessége kb 200 ezer fő körül
                                                              lehetett. A várost óriási négyzetháló-alapra
                                                              tervezték, főtengelyét az észak-déli irányú
                                                              3,2 km hosszú Halottak útja képezi, az út
                                                              mentén pedig lépcsős piramisok találhatók.


            A Húsvét-szigetek a világ egyik legelhagyatottabb  A várost uraló Nappiramis egy korábbi épít-
            helye. Ez az apró, 25 kilométer hosszú sziget kéte- mény romjain létesült, alatta egy természetes
            zer km-re fekszik a legközelebbi szigetszomszéd- barlang húzódik, amely szent helynek számí-
            jától, és lakosai majdnem 900 monumentális  tott már azelőtt is, hogy a 2,5 millió tonnányi
            kőszobrot, moait hoztak létre. Nem tudni pon- szárított téglából piramist emeltek
            tosan, hogy a szobrok milyen célt szolgáltak, a ku-
            tatók úgy vélik, hogy az ősök emlékére állították
            őket. Kevesen tudják, hogy ezek a moaik nem
            csak emberi fejek, hanem egy részüknek a teste
            a földbe van beásva. A kutatók jó néhányat ki-
            emeltek a földből, és ekkor látszott igazán, hogy
            milyen hatalmasak ezek a szobrok. A többségük
            magassága 3 és 10 méter között van, a legma-
            gasabb 80 tonnát nyom. A faragáshoz obszidi-
            án eszközöket használtak, becslések szerint egy
            nagy szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telt.
            A szobrok előrészét és oldalait még a kőbányá-
            ban formálták ki, és csak utána választották le
            a kőzetről, majd egy gödörbe csúsztatták, hogy
            a hátát is kifaraghassák. Végül szánra kötözve
            szállították a helyére, akár 6 km távolságra is, és
            az aláhordott kőrakással fokozatosan felemelték
            a szobrot. Számos moai szemét fehér korallból
            faragták ki, vörös vulkáni salak írisszel.
   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37