Page 29 - Zsiráf Magazin - 2016. február
P. 29

A MEPHISTO ÓTA A LEGNAGYOBB
                                                              NEMZETKÖZI SIKER

                                                              Nem sűrűn fordul elő olyan, hogy magyar
                                                              film akár csak az Oscar-jelölés közelébe jus-
                                                              son, nemhogy még el is nyerje a legjobb
                                                              idegennyelvű filmnek járó elismerést. Leg-
                                                              utoljára Szabó István Mephistoja járt ilyen
                                                              magasságokban még 1982-ben. Érdekesség,
                                                              hogy korszakban közel áll egymáshoz a két
                                                              alkotás, hiszen Szabó István azt a légkört mu-
                                                              tatja be, az 1920-as éveit, amikor a nemze-
                                                              tiszocialista párt hatalomra került, és amely
                                                              többek között a Saul fiában bemutatott ha-
                                                              láltáborok működését életre hívta.


                                                              A Mephisto óta eltelt időszak azonban nem
                                                              hozott nagy nemzetközi sikereket. Az elmúlt
                                                              évtizedek magyar filmjei sokszor a saját kö-
                                                              zönséggel sem találták meg hangot, nem-
                                                              hogy nemzetközi színtéren értő közönségre
                                                              találtak volna. A Saul fia tehát kis túlzással úgy
                                                              kellett, mint egy falat kenyér, amely újra visz-
                                                              szahelyezte kis országunkat a filmes térképre.




                                                              „Köszönöm a filmakadémiának ezt az elisme-
                                                              rést. Köszönöm a Sony Pictures Classicsnek,
                                                              Tom Bernardnak és Michael Barkernek, hogy
                                                              támogatott minket. Köszönöm Magyaror-
                                                              szágnak, hogy támogatta ezt a filmet. Ezt a
                                                              díjat a főszereplőmnek, Röhrig Gézának aján-
                                                              lom, és a hihetetlen stábnak, akik akkor is hit-
                                                              tek ebben a filmben, amikor senki más. ….. És
                                                              tudják…. Az emberiség legsötétebb óráiban
                                                              is talán van bennünk egy belső hang, amely
                                                              segít, hogy emberek maradjunk, erről a re-
                                                              ményről szól ez a film.” – ezekkel a szavakkal
                                                              köszönte meg a díjat a rendező, Nemes Jeles
                                                              László.
   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34