Page 53 - Zsiráf Magazin - 2016. február

A tragikus fordulat és egy váratlan siker szerencsésebben élte túl a nehéz éveket (fér-
je, a vele azonos politikai elkötelezettségű
A férj hosszas betegeskedés után korán meg- Bacsó Alfréd az országos egészségbiztosító
hal tüdőbajban, s a magára maradt Palotai intézet, az OTI vezetője lett). Az 1945 után
Boris 1932-ben Kassán az Én Lapom címmel megváltozott világban az ekkor már elismert
ifjúsági folyóiratot szerkeszt, – de ez nem hoz írónő előbb az Asszonyok c. lap főszerkesz-
kellő megélhetést a családnak. tője, majd, a Népszava irodalmi rovatának
vezetője.
1933-ban „Munkanélküli a moziplakát előtt”
címmel verset írt, és felfigyelt rá az akkor már Az új világ krónikása és a fordulat
neves nemzetközi filmrendező, Fejős Pál. A
kezdő írónővel íratta meg Napsugár/Mégis Palotai Borisnak jó érzéke volt ahhoz, hogy
szép az élet című filmjének forgatókönyvét. megérezze és magával ragadóan megörökít-
A nagy nemzetközi sztárokat felvonultató film se a gyorsan változó valóság eseményeit. Mint
sikeresnek bizonyult. Fejős Pál a későbbiek- riportert leköltöztetik a szocialista nagyipar
ben a filmkészítéstől inkább az antropológia épülő fellegvárába, Sztálinvárosba és onnan
felé fordult, tanár lett a Yale, majd a Columbia küldi fővárosi lapoknak írásait. Itteni élménye-
egyetemen. Ez már nem befolyásolta a fiatal iből születik az a forgatókönyv, amiből a ma-
írónő pályáját, aki ekkortájt végleg eljegyezte gyar filmgyártás egyik első közönségsikerét,
magát a prózával és – jó szeme volt Fejős Pál- az „Én és a nagyapám”-at forgatja a mozi két
nak – a filmmel. A kor vezető folyóiratában, a háború közötti egyik jeles alakja, sikerfilmek
Nyugatban is elismerik írói tehetségét s meg- rendezője, Gertler Viktor. A film rokonszenv-
jelenik a Péter, egy szegény kisdiák regénye, vel és humorral mutatja be, hogyan kovácso-
amellyel az Atheneum kiadó pályázatát nyeri lódik közössége az újonnan születő iparváros
meg. lakossága, az ország legkülönbözőbb tájaiból
érkezett, szedett-vedett társaság. A kor szelle-
Újabb költözés Budapestre és a fővá- mének megfelelő didaktikus történet hiteles-
rosi irodalmi életbe ségét emeli a magyar színészet „nagy öreg”-
jének, Gózon Gyulának a remek alakítása.
Jóllehet 1938-ban az első bécsi döntés értel-
mében Kassát visszacsatolták Magyarország-
hoz, két évvel később az írónő mégis jobbnak
látta, ha családjával felköltözik Budapestre.
Itt húga, Palotai Erzsi, Komlós Aladár költő,
irodalomtörténész felesége segíti beillesz-
kedését az irodalmi életbe. Erzsit 1944-ben
koncentrációs táborba hurcolják, ahonnan
sikerül élve hazatérnie. Komlós Aladár más
úton, – igazi schindleri történet – az úgy-
nevezett Kasztner-vonattal kerül, Eichmann
kommandóját kijátszva, Svájcba. Palotai Boris,
noha meggyőződéses szociáldemokrata volt,