Page 20 - Zsiráf Magazin - 2016. május

Csak ülök és hallgatok

HÉV-en. Kedves hölgy. Mobil a kezében.
A agy inkább a füléhez nőve. S aranyo-
V
san csacsog. Csodás tájszólással: „Egy bötűt
sem értek.” – Drága asszonyom, – mondtam
volna a legszívesebben, de kedves arcára te-
kintve inkább lenyeltem bölcsességemet. A
betű az írva vagyon, kiejtve az hang. Persze
miért bántanám meg, amikor közszereplőink
naponta hányszor, de hányszor kimondják,
„szeretném aláhúzni”. Mit? „Verba volant,
scripta manent” mondja a közmondás a ma
már nem tanított latinul – bizony, a szó elszáll.
Nincs mit aláhúzni élőbeszédben, ahogy egy
bötűt sem ejthetsz ki…

Testvérem akarsz-e lenni?

zívesen, bár inkább a klasszikus Kosztolá-
S nyinak: A játszótársam, mondd, akarsz-e
lenni... A tábla figyelemfelkeltő. Biopartner
– jó név. Legyél a partnerem. Izgalmas, már
megmozdul bennem a kisördög. Mert lehetsz
testvérem, ne adj isten tejtestvér, partnerem,
teniszpartnerem, barátom, kebelbarátom, stb.,
hogy tovább ne ragozzuk a csiklandósabb
partnerségekről már nem is szólva.

Gazdag nyelv a magyar, próbáljuk helyesen
használni, megérdemli.

Földeák Iván