Page 45 - Zsiráf Magazin - 2016. május
P. 45
ELŐZMÉNYEK
Az ember szellemi alkotótevékenységének Bár a kiegyezés után, 1867 végén olyan vám-
védelme civilizációnkkal egyidős igény, a szel- és kereskedelmi szövetség jött létre Ausztri-
lemi tulajdont védő, modern oltalmak azon- ával, mely szakított azzal a gyakorlattal, hogy
ban döntően a XIX. században a kibontakozó a szabadalom uralkodói privilégium legyen, a
iparral és modernitással jelentek meg. A jog- két ország közötti alapvető technikai-gazda-
védelemnek két jelenséggel kellett számolnia. sági különbségek egy idő után megmereví-
Egyrészt az iparjogvédelmet szabályozó mo- tették az eljárást, és lehetetlenné tették, hogy
dern törvények megalkotásával, másrészt az mindkét állam saját kvalitásának megfelelően
ezeket biztosító intézmények létrehozásával. rendezze a találmányok jogi sorsát.
A század közepéig a szabadalmi oltalom oda- A fejlődés előszelei már a század derekán
ítélése az uralkodók akaratától függött. Az érződtek. Ahogy az 1873-as bécsi világki-
Osztrák-Magyar Monarchiában 1852 óta lé- állítás és a XIX. század végén megfogalma-
tezett egy rendeleti szabályozás, amely meg- zott, mai napig hatályban lévő Párizsi Uniós
határozta a szabadalmazás feltételeit, de vég- Egyezmény megmutatta: az Osztrák-Magyar
érvényesen mindig az uralkodó mondhatta ki Monarchiában a szabadalmi és szerzői jogi
a végső szót. Ezzel párhuzamosan világszer- oltalom már nem működhet tovább közös ér-
te már olyan hatóságok jöttek létre, amelyek dekű ügyként, az engedélyezési eljárásokra
vizsgálták a bejelentéseket, és ha megvoltak a mind a két országnak külön szervezetet kell
törvényes keretek, odaítélték az oltalmat. létrehoznia. A végérvényes szakítás 1893-ban
„Az ember született meg, így 1894. január 1-jével a szel-
lemi tulajdon kérdéseinek szabályozása terén
szellemi
Magyarország visszakapta teljes törvényhozói
alkotótevékenységének szabadságát, így a törvényhozás hozzálátha-
tott a szervezeti keretek önálló szabályozásá-
védelme hoz. Ennek egyik része a szabadalmi hivatal
megalakításának gondolata volt.
civilizációnkkal
egyidős igény...”
