Page 45 - Zsiráf Magazin - 2016. május
P. 45

ELŐZMÉNYEK


            Az ember szellemi alkotótevékenységének  Bár a kiegyezés után, 1867 végén olyan vám-
            védelme civilizációnkkal egyidős igény, a szel- és kereskedelmi szövetség jött létre Ausztri-
            lemi tulajdont védő, modern oltalmak azon- ával, mely szakított azzal a gyakorlattal, hogy
            ban döntően a XIX. században a kibontakozó  a szabadalom uralkodói privilégium legyen, a
            iparral és modernitással jelentek meg. A jog- két ország közötti alapvető technikai-gazda-
            védelemnek két jelenséggel kellett számolnia.  sági különbségek egy idő után megmereví-
            Egyrészt az iparjogvédelmet szabályozó mo- tették az eljárást, és lehetetlenné tették, hogy
            dern törvények megalkotásával, másrészt az  mindkét állam saját kvalitásának megfelelően
            ezeket biztosító intézmények létrehozásával.  rendezze a találmányok jogi sorsát.


            A század közepéig a szabadalmi oltalom oda- A fejlődés előszelei már a század derekán
            ítélése az uralkodók akaratától függött. Az  érződtek. Ahogy az 1873-as bécsi világki-
            Osztrák-Magyar Monarchiában 1852 óta lé- állítás és a XIX. század végén megfogalma-
            tezett egy rendeleti szabályozás, amely meg- zott, mai napig hatályban lévő Párizsi Uniós
            határozta a szabadalmazás feltételeit, de vég- Egyezmény megmutatta: az Osztrák-Magyar
            érvényesen mindig az uralkodó mondhatta ki  Monarchiában a szabadalmi és szerzői jogi
            a végső szót. Ezzel párhuzamosan világszer- oltalom már nem működhet tovább közös ér-
            te már olyan hatóságok jöttek létre, amelyek  dekű ügyként, az engedélyezési eljárásokra
            vizsgálták a bejelentéseket, és ha megvoltak a  mind a két országnak külön szervezetet kell
            törvényes keretek, odaítélték az oltalmat.        létrehoznia. A végérvényes szakítás 1893-ban


































                          „Az ember                           született meg, így 1894. január 1-jével a szel-
                                                              lemi tulajdon kérdéseinek szabályozása terén
                             szellemi
                                                              Magyarország visszakapta teljes törvényhozói
              alkotótevékenységének                           szabadságát, így a törvényhozás hozzálátha-
                                                              tott a szervezeti keretek önálló szabályozásá-
                            védelme                           hoz. Ennek egyik része a szabadalmi hivatal
                                                              megalakításának gondolata volt.
                     civilizációnkkal

                      egyidős igény...”
   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49   50