Page 55 - Zsiráf Magazin - 2016. május
P. 55

A KÖZÉPÚT HARCOSA, MIKÖZBEN ÉRLELŐ-
            DIK A FORRADALOM


                   ötvös első irodalmi próbálkozása után
            E beleveti magát a politikai küzdelmekbe.

            ”Ifjúságom első éveitől szívem minden elnyo-
            más ellen feldobogott, gyűlöltem a zsarnok-
            ságot, inkább belső ösztönömet követve, mint
            azért, mert a szabadság áldásairól még okok
            meggyőzének”. Kossuth lemond a Pesti Hírlap
            szerkesztői posztjáról, amit Szalay Lajos, Eöt-
            vös és társai visznek tovább. Népképviseletet,
            felelős kormányt s ami a lényeg, központosí-
            tást, a lehúzó vármegyei rendszer felbontását

            követelik. Eötvös elképzeléseit Reform címmel
            tanulmánykötetében - a Pesti Hírlapban meg-
            jelent cikkeinek gyűjteménye - teszi közzé, ám
            ennél hatásosabb nagy regénye „A falu jegyzője”.


            EZ MÁR IGAZI REGÉNY



                   ötvös jól látja, hogy a hazai fejlődés gátja
            E a vármegyei rendszer, az elnyomás, ki-
            zsákmányolás, a mucsai maradiság és vérfor-
            raló igazságtalanság melegágya. A vármegye
            falain belül van az érdekeit foggal-körömmel
            védő nemesség, míg a szegények, kizsák-
            mányoltak kívül rekednek. Értük harcol a jog
            eszközeivel a falu jegyzője Tengelyi Jónás és
            egészen másképpen Viola, a jobbágyból lett

            betyár. Mindketten elbuknak, utóbbi életével
            fizet merészségéért. Színes és izgalmas világ
            ez, már nem tételek gyűjteménye, élő alakok
            ragadják magukkal az olvasót, nagy lépés a
            magyar regény kialakulása felé. Magyarorszá-
            gon írja  Eötvös, ’kivévén a telkes gazdákat,
            zselléreket, munkásokat, mesterembereket,

            gyárosokat, művészeket, nem-nemes tudó-
            sokat, ügyvéd s orvosokat, nagyobb s kisebb
            kereskedőket, stb. – tehát a polgárságot és a
            népet – majdnem minden ember szabad”.
            S „a becsületes ember sorsát… nemes vagy
            nemtelen léte határozza el”.
   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59   60