Page 55 - Zsiráf Magazin - 2016. május

A KÖZÉPÚT HARCOSA, MIKÖZBEN ÉRLELŐ-
DIK A FORRADALOM

ötvös első irodalmi próbálkozása után
E beleveti magát a politikai küzdelmekbe.

”Ifjúságom első éveitől szívem minden elnyo-
más ellen feldobogott, gyűlöltem a zsarnok-
ságot, inkább belső ösztönömet követve, mint
azért, mert a szabadság áldásairól még okok
meggyőzének”. Kossuth lemond a Pesti Hírlap
szerkesztői posztjáról, amit Szalay Lajos, Eöt-
vös és társai visznek tovább. Népképviseletet,
felelős kormányt s ami a lényeg, központosí-
tást, a lehúzó vármegyei rendszer felbontását

követelik. Eötvös elképzeléseit Reform címmel
tanulmánykötetében - a Pesti Hírlapban meg-
jelent cikkeinek gyűjteménye - teszi közzé, ám
ennél hatásosabb nagy regénye „A falu jegyzője”.

EZ MÁR IGAZI REGÉNY

ötvös jól látja, hogy a hazai fejlődés gátja
E a vármegyei rendszer, az elnyomás, ki-
zsákmányolás, a mucsai maradiság és vérfor-
raló igazságtalanság melegágya. A vármegye
falain belül van az érdekeit foggal-körömmel
védő nemesség, míg a szegények, kizsák-
mányoltak kívül rekednek. Értük harcol a jog
eszközeivel a falu jegyzője Tengelyi Jónás és
egészen másképpen Viola, a jobbágyból lett

betyár. Mindketten elbuknak, utóbbi életével
fizet merészségéért. Színes és izgalmas világ
ez, már nem tételek gyűjteménye, élő alakok
ragadják magukkal az olvasót, nagy lépés a
magyar regény kialakulása felé. Magyarorszá-
gon írja Eötvös, ’kivévén a telkes gazdákat,
zselléreket, munkásokat, mesterembereket,

gyárosokat, művészeket, nem-nemes tudó-
sokat, ügyvéd s orvosokat, nagyobb s kisebb
kereskedőket, stb. – tehát a polgárságot és a
népet – majdnem minden ember szabad”.
S „a becsületes ember sorsát… nemes vagy
nemtelen léte határozza el”.