Page 59 - Zsiráf Magazin - 2017. január
P. 59

Egy hideg, fényes téli napon  Az arcokról aggódás, büszke-
                                             történt, hogy a 14 éves Peti- ség tükröződött. A gyerekek
 Zoltán László Gáspár:                       nek zongorafellépésre kellett  légzongorák százain ütötték
                                             készülnie. Nagyon fontos volt  a légbillentyűket. Peti az órá-
                                             ez számára: már hónapok óta  ra nézett: tizenhat óra hu-
                                             gyakorolta azt a Beethoven- szonhét. Még huszonhárom
                                             művet, amit elő akart adni.  perc a kezdésig. Harminckor
 Az előadás                                  Minden este anyukája hall- megjelent egy öltönyös úr, és
                                             gatta a jól ismert nyitányt, ami  megkérte a fellépőket, hogy
                                             Petinek nehezen ment. Eszter  kövessék. Peti elköszönt anyu-
                                             tanárnővel, a zenetanárjával  kájától, aki sok szerencsét kí-
                                             együtt, kemény munkával ta- vánt neki. Miután összegyűlt
                                             nulta meg a Für Elise-t.         mind a harminc gyerek, az úr
                                                                              a művészbejáró felé vette az
                                             Mikor elérkezett a fellépés  útját. Amint Peti átlépte a lak-
                                             napja,  reggel,  furcsa  mód  kozott tölgyfaküszöböt, egy
                                             még nem izgult. Az ideges- sárga falú folyosóra érkezett,
                                             ség helyét egy másik, érde- ami a világítástól, vagy éppen
                                             kes érzés vette át. Magabiz- Peti hangulatától, aranysár-
                                             tosság. A fellépése este volt,  gában tündökölt. A folyosó
                                             szóval késő délután ébredt. A  végét képző kétszárnyú ajtó
                                             délután többi részét csak gya- felett lévő táblán egy egy-
                                             korlással töltötte. Mikor eljött  szerű, ám tiszteletet, csen-
                                             az indulás ideje, elegánsan  det parancsoló felirat állt. A
                                             felöltözött, természetesen  felirat ugyan egyszerű volt,
                                             öltönybe. Még kétszer elját- de zongoristánk tudta, hogy
                                             szotta a művet, majd elindult.  ez valami nagyobbat, valami
                                             Határozott léptekkel hagyta  fontosabbat  jelent.  A  betűk
                                             el a házát, mély, sokatmondó  csak lassan osontak be Peti
                                             hangon köszönt el Juli néni- tudatába: Színpad. De mikor
                                             től, a takarító nénitől. Anyu- kétségbe esett volna, mint
                                             kájával kilépett a kapualjból,  nem egy társa, eszébe jutot-
                                             és együtt elindultak balra a  tak anyukája szavai, és a lám-
                                             főutcán. A végén ott maga- paláz, amilyen gyorsan jött,
                                             sodott az a reneszánsz épí- olyan gyorsan el is tűnt. Az úr
                                             tésű színház, ahol a verseny  megkérte őket, hogy üljenek
                                             volt. Az épületek és a feliratok  le, miközben egy, a folyosó
                                             összemosódtak, az emberek  bal oldalán nyíló szobára mu-
                                             foltokká váltak. Csak a színház  tatott.
                                             képe maradt éles. Sokáig így
                                             csodálta  a  színházat,  és  ha  A kis csapat bevonult a szobá-
                                             anyukája nem szól, akkor egy  ba, ki leült, ki járkált, ki pedig
                                             oszlopnak is nekimegy.           a kottákat szorongatta idege-
                                                                              sen. Furcsamód Peti semmi
                                             Mire a színházhoz értek, ki- idegességet nem érzett, de a
                                             sebb tömeg gyűlt össze az  biztonság kedvéért odalépett
                                             épület előtt. Voltak ott gyere- a falhoz, és elkezdte ujjbegye-
                                             kek, akik előadtak, és akik csak  ivel kopogni a nyitányt. Nagy-
                                             nézni jöttek. A gyerekek mel- jából a harmadik alkalommal
                                             lett szülők, nagyszülők álltak.  kezdte volna újra, mikor meg-
   54   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64