Page 60 - Zsiráf Magazin - 2017. január

hallotta a kéttornyú templom ra intésére belépett a kétszár-
harangját. Gyorsán átrántotta nyú ajtón. Nem közvetlenül
a tekintetét az órájára. Tizen- a színpadra lépett, hanem a
nyolc óra. A tekintete rohant mélybíbor függöny mögé, így
át a faliórára. Tizennyolc óra. nem látta a tömeget, de érez-
Mire a maradék huszonki- te a terem levegőjén, hogy az
lenc előadótársa is megtette emberek feszes figyelemmel
ugyanezt az ellenőrzést – va- várják a következő előadót.
laki kétszer is –, a harangozás Lassan megindult a színpad
is abbamaradt. Mint egy záró- aranybarna padlóján a fényes
akkord, az utolsó harangkon- fekete zongora felé. Kilépett a
dulás helyett egy lépés rázta függöny mögül és úgy érezte,
meg a szobát. Az öltönyös mintha millió arc szegeződne
úriember köszöntött minden- rá. Az idő, ahogy ő ismerte,
kit, aki eljött, és ünnepélyesen megszűnt. A világ lelassult,
bejelentette a műsor kezdetét. cipője kopogásának hang-
Majd megkért egy bizonyos ja sokkal öblösebben vissz-
Helenai Jánost, hogy köves- hangzott. Másodpercekbe
se. Egy fekete hajú, jólfésült, telt, mire a világ visszazökkent
sötétkék öltönyös fiú felállt eredeti alakjába. Lassan leült a
a sarokból, és kiment az öl- zongora elé, rá a szénfekete
tönyös úrral. Ezután lépések székre. Zakóját kigombolta, és
hangja, előbb ajtó nyitódás, ráemelte kezeit a klaviatúrára.
majd csukódás, végül csend. Ujjhegye lassan ereszkedett
a nyitóhang billentyűjére. Mi-
A következő pár másodperc- kor hozzáért, elkezdődött. A
ben semmit sem lehetett hal- zongorából gyönyörűen szállt
lani. Csend volt. Egy monitor a nyitány.
bekapcsolt, rajta megjelent
a színpad, mellette a telített Ekkor viszont, valami egészen
nézőtér. Peti jószerivel egyet- furcsa, megmagyarázhatatlan
len üres helyet sem tudott ki- dolog történt, és Peti ezt na-
venni. A színpad fényes volt, gyon jól hallotta. Pontosab-
a nézőtér pedig biztató sötét. ban nem hallotta. Először a
A fiú, azaz János Beethoven C, majd a D. Követi az E, az F.
Örömódáját adta elő. Min- Ahogy jött a kotta következő
den porcikáján látszott, hogy sora, úgy a G, az A, H, és a fel-
nem most volt itt először. A ső C. Eltűntek. Nem hallotta
terem minden billentyű után őket. Teljesen semmivé váltak.
remegett. Billentyű-remegés- Peti izmai görcsbe rándultak,
billentyű-remegés. Az alkotás a gyomra forgott. Ugyan két-
végéig ez hallatszott. Miután ségbeesetten játszott tovább,
János végzett, az öltönyös úr ütve a betanult billentyűket, a
megjelent, és hívta a követ- fejében azonban káosz tom-
kező előadót. Utána a követ- bolt. Nem bírta felfogni, hova
kezőt és a következőt. Végül tűnnek a hangok. Átvillant az
tizenhetedikként Petit szólítot- agyán, hogy így nem nyerhet,
ták. A pánik megint elmaradt. de rögtön jött helyére a gon-
Az úr társaságában kilépett a dolat: hangok. Hangok. Fel-
folyosóra, és az öltönyös figu- nézett a zongoráról, és meg-