Page 7 - Zsiráf Magazin - 2018. május

AMIT MOST CSINÁLSZ, ÉLES VÁLTÁSNAK
TŰNHET, A MARKOS-NÁDASON EDZŐ-
DÖTT KÖZÖNSÉG SZEMÉBEN. HOGYAN
KERÜLTÉL A MIKROFON MÖGÉ?

30 éves koromra minden létező elis-
merést megkaptam, amiről egy humo-
rista álmodhatott. Mégis azt mondtam,
hogy ez nekem kevés. Így tíz év után, ’92-ben,
kiléptem a Markos-Nádas kötelékből, és ezzel
együtt a Mikroszkóp Színpadtól is, de még
nem tudtam, mihez fogok kezdeni. Szeren-
csémre akkor indult Miskolcon az első közép-
kelet magyarországi kereskedelmi rádió, ami-
nek a főszerkesztője Görgényi Zoltán volt, akit
még Magyar Rádióból ismertem. Ő hívott fel,
hogy egy csapatot szeretne összerakni, és
szeretné a hétfőket nekem adni. Így kezdő-
dött a rádiózás, aztán szép lassan megtanul-
tam az évek során.

UGORJUNK EGY NAGYOT AZ IDŐBEN. EMLÍTETTED, HOGY EGÉSZ ÉLETEDBEN
HOGY SZÜLETETT MEG AZ INTERMEZZO? VÉGIGKÍSÉRT A ZENE, AMI LEHET MON-
DANI, HOGY APAI ÖRÖKSÉG.
A feleségem látta, hogy a Klasszik Rá-
dió élő, délutáni adásához keresnek Már 4 évesen énekeltem a Rádiókaba-
műsorvezetőt. Eleinte el sem tudtam ré szilveszteri műsorában, nekem írta
képzelni, hogy a közönség, elfogadja majd a dalt édesapám. Később nagyon ciki
azt, hogy a Nádas Gyuri azaz a korábbi Hu- volt az apám zenéje fiatalként. Olyanokért ra-
gyos Józsi klasszikus zenéről beszél. A fele- jongtam, mint a Beatles, Rolling Stones,
ségem azonban meggyőzött, hogy írjam Emerson, Lake and Palmer, de az apám ro-
csak le a szakmai önéletrajzomban, hogy mantikus zenéjét nem nagyon szerettem. Ez
nyolc évig jártam a Marczibányi téri Kodály azt hiszem érethető, hiszen egy kamasznak
Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába, négy az, hogy Kicsit szomorkás a hangulatom…
évig voltam az egyházi énekkar tagja Eszter- nem sokat üzen. Később azonban, amikor
gomban, a Ferences Gimnáziumban, emel- úgy hozta a sors, hogy édesapám megbete-
lett zenekarban basszusgitároztam, zenei ren- gedett és nagyon hamar elment, szinte egy
dező is voltam, édesapám pedig nagyon híres csapásra átértékelődött a zenéje. Amikor még
zeneszerző volt a hatvanas-hetvenes évek- nem tudtuk, hogy beteg, elkészült az utolsó
ben. Egyébként a két fiam közül a nagyobbik szerzői lemeze, azon pedig volt egy dal, amit
zenész, a kiesebbik színész-zenész. Tehát a zene G. Dénes Györggyel írt. Az volt a címe, hogy
az mindig is ott volt körülöttem, és ahogy be- Mégis, és arról szólt, hogyan múlik el a világ
adtuk az önéletrajzot, két hét múlva jött a hí- egy férfiember életében. Rá egy hétre, ahogy
vás, hogy érdekelné őket a személyem. megjelent a lemez, meghalt az apám, és ez-
zel együtt átértékelődött a dal is. Onnantól
fogva kötelességemnek éreztem, hogy az ő
munkásságát, a műveit megismertessem a fi-
atalokkal.