Page 39 - Zsiráf Magazin - 2019. április
P. 39

1. A HÚSVÉT-SZIGETEK KŐSZOBRAI                    2. TEOTIHUACÁN:
                                                              AZ ISTENEK VÁROSA


                                                              Teotihuacán neve azt jelenti, hogy az istenek
                                                              városa. A város alapterülete 23 km², legna-
                                                              gyobb épülete, a Nappiramis hatalmasabb
                                                              mint a vele nagyjából egy időben készült
                                                              Colosseum. Teotihuacánról alig tudunk va-
                                                              lamit. Volt idő, hogy építését az aztékoknak
                                                              tulajdonították, csakhogy amikor ők a 5.
                                                              században felfedezték és elnevezték, a vá-
                                                              ros már 700 éve lakatlan volt. Alapítóinak
                                                              kilétét homály fedi. Fénykorát a 2-7. század
                                                              között élte, a népessége kb 200 ezer fő körül
                                                              lehetett. A várost óriási négyzetháló-alapra
                                                              tervezték, főtengelyét az észak-déli irányú
                                                              3,2 km hosszú Halottak útja képezi, az út
                                                              mentén pedig lépcsős piramisok találhatók.


                                                              A várost uraló Nappiramis egy korábbi épít-
                                                              mény romjain létesült, alatta egy természe-
                                                              tes barlang húzódik, amely szent helynek
            A Húsvét-szigetek a világ egyik legelhagya- számított már azelőtt is, hogy a 2,5 millió
            tottabb helye. Ez az apró, 25 kilométer hosz- tonnányi szárított téglából piramist emeltek
            szú sziget kétezer km-re fekszik a legközeleb- fölé. Az egyiptomi piramisokkal ellentétben
            bi szigetszomszédjától, és lakosai majdnem  Teotihuacán piramisai nem sírként, hanem
            900 monumentális kőszobrot, moait hoztak  lépcsős teraszú templomként szolgáltak.
            létre. Nem tudni pontosan, hogy a szobrok mi-
            lyen célt szolgáltak, a kutatók úgy vélik, hogy
            az ősök emlékére állították őket. Kevesen
            tudják, hogy ezek a moaik nem csak emberi
            fejek, hanem egy részüknek a teste a földbe
            van beásva. A kutatók jó néhányat kiemeltek
            a földből, és ekkor látszott igazán, hogy mi-
            lyen hatalmasak ezek a szobrok. A többségük
            magassága 3 és 10 méter között van, a leg-
            magasabb 80 tonnát nyom. A faragáshoz
            obszidián eszközöket használtak, becslések
            szerint egy nagy szobor kifaragása 30 férfinak
            egy évébe telt. A szobrok előrészét és oldalait
            még a kőbányában formálták ki, és csak utána
            választották le a kőzetről, majd egy gödörbe
            csúsztatták, hogy a hátát is kifaraghassák. Végül
            szánra kötözve szállították a helyére, akár 6 km
            távolságra is, és az aláhordott kőrakással fo-
            kozatosan felemelték a szobrot. Számos moai
            szemét fehér korallból faragták ki, vörös vulkáni
            salak írisszel.
   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44