Page 40 - Zsiráf Magazin - 2019. április

3. PETRA

A város létezéséről a nyugati világ évszáza- sokszor megpróbálták elérni a homlokzatot,
dokig mit sem sejtett. 1812-ben egy ifjú svájci abban a reményben, hogy az urnáig eljutva
utazó, Johann Ludwig Burckhardt “fedezte megszerzik a kincset, de senkinek nem sike-
fel” a nyugati kultúra számára. A magas he- rült, mert mindannyian lezuhantak, és halálra
gyek övezte, szűk völgyhasadékon át meg- zúzták magukat.
közelíthető város sziklából kifaragott páratlan
épületei ámulatba ejtették az utazót. A város-
ba még ma is kizárólag gyalog vagy lóháton 4. KARNAKI TEMPLOMEGYÜTTES
lehet bejutni.

Petra első ismert lakói az i.e. I. évezred tájé-
kán az edomiták voltak, az i.e. 4. században
már egy arab törzs, a nabateusok lakták.
Ők faragták ki a homokkő sziklafalból a ma
is látható épületek nagy részét. A város fej-
lett vízvezeték-hálózattal rendelkezett, ami
a sivatag közepén igazi luxusnak számított.
Petra két fő kereskedelmi út csomópontján
jött létre, és a nabateusok a kereskedőkre ki-
vetett adókból felvirágoztatták a városukat.

A karnaki templomegyüttes majdnem száz
hektáron fekszik, 30 fáraó 13 századon át
építette. Három templomkörzetet és több
kisebb templomot foglal magába. A turistán
többnyire Ámon-Ré templomát látogatják,
mert ez is olyan hatalmas, hogy a megtekin-
tése órákat vesz igénybe, és a területén 10 ka-
tedrális is elférne. A templomegyüttes belülről
kifelé terjeszkedve épült, tehát a középen álló
építmények a legrégebbiek. A templom nagy-
sága egyszerűen elképesztő! A leghíresebb
oszlopcsarnokban 134 oszlop van, ezek kb
Petra leghíresebb épülete a Kasneb sziklá- 7 emelet magasak. Egy-egy oszlopot tízen
ból kifaragott ún Fáraó Kincsesháza. A völgy érik körbe, és a tetőt tartó keresztgerendák
szűk hasadékából kilépő látogató elsőként ezt 70 tonnát nyomnak. Ez volt a leghatalma-
pillantja meg. Neve arra az ősi feltevésre utal, sabb épület, amelyet az ókorban emeltek.
mely szerint az épület tetején díszelgő kőur- Elképesztő emberi teljesítmény ennek az épü-
nában volt elrejtve a fáraó kincse (feltevése- letegyüttesnek a megépítése, ha figyelembe
ik szerint III. Ramszeszé, akinek bányái voltak vesszük, hogy milyen eszközöket használtak.
Petrában). A mendemonda szerint a helyiek Az egyiptomiak nem ismerték az emelőcsigát,