Page 10 - Zsiráf Magazin - 2016. június

tam, életrajz helyett, de szerencsére a tanár
nevetve kijavított – és nem vont le egy pontot
sem. A nyelvtan pedig pofonegyszerű volt,
egy szöveget kellett bevezetésre, tárgyalásra
és befejezésre tagolni, el sem hittem, hogy
ekkora szerencsém van.

Amikor másnap átvettük az érettségi bizonyít -
ványunkat, vegyes érzések öntöttek el: egy
picit meghatódtam, hiszen soha többé nem
leszek már középiskolás – de nyilván örültem
is, hiszen olyan ez, mint amikor egy játékban
a boss-fight jön, te pedig elsőre lenyomod
és megnyered.

Visszanézve, a stresszelés nem volt hiábavaló,
hiszen részben ennek köszönhetem, hogy a
vizsgákról általában megkönnyebbülve és vi-
dáman jöttem ki, nem sírva: ha nem éreztem
volna szükségét a kemény felkészülésnek,
fordított helyzet állt volna elő, azaz érettségi
előtt örülök és utána sírok. Ettől függetlenül
semmiképp sem mennék vissza az időben,
vannak dolgok, amiket bőven elég egyszer
megtapasztalni az életben. Az érettségi pedig
pontosan ilyen.