Page 37 - Zsiráf Magazin - 2018. február
P. 37

PERESZTEGI HANNA:



            EGY NAP PIROSBAN












            A nevem Hayashi Suzume. Tokióban élek,  És akkor megpillantok egy piros nyilat a föl-
            klassz egy hely, az biztos, bár (mivel szüle- dön. Mellette egy kéket és egy sárgát. Most
            tésemtől fogva ott élek), annyira nem tűnik  követnem kéne az én színemet? Mi ez? Valaki
            fel a hatalmas nyüzsgés, mint egy turistának.  jópofának tartja mások idejének rablását?
            A keresztnevemet egy verébről kaptam. Nem,
            ez nem vicc, a nevem komolyan azt jelenti:  Nem tudok mást tenni, követem a nyilamat.
            veréb. Miért nem lehettem volna Aya, Chou  Egy toronyhoz vezet. Na, ne. Hol itt a lift?
            vagy Rin? Hogy esetleg a nevem jelentése  Hol van mozgólépcső? Most tényleg fel kéne
            az legyen, hogy színes, vagy pillangó, vagy  mennem? Komótosan sétálok felfele. Ha ők
            komolyság? Miért pont veréb?                      sem vártak díszfogadtatással, én minek si-
                                                              essek? Kábé a 20. lépcsőfonál elegem lesz.
            Csak hogy tisztázzuk. Nem hasonlítok egy  Egyre lassabban és fáradtabban emelem a lá-
            cseppet sem egy verébre. Én ugyanis modell  baimat. Nincsen emelet. Nincsen félemelet.
            vagyok. Már szerepeltem rengeteg filmben,  Csak sétálok felfele… Lehetett vagy 200 lép-
            reklámban, magazinban, újságban… nem  csőfok, a végén már összeesem, de nem áll-
            győzném felsorolni. És ha valaki nem hiszi,  hatok meg, ott van megint a piros nyíl. A 200
            nézze meg az e-mail fiókom. Érkezett egy új  lépcső egy apró terembe vezetett. Nincs itt
            felkérésem. Mondjuk, lehettek volna konkré- semmi, csak a padlóból kivágva egy lyuk. Kö-
            tabbak is… „Hayashi Suzume, június 30. Bu- zelebb sétálok. Átférek rajta, de nagyon mesz-
            dapest, cím lejjebb. Reggel 5:30-ra legyél ott.  sze van a talaj. És ott van egy fémrúd. Na, ne.
            Ne késs! Anna”                                    Ez valami vicc? Azt mondták modellkedni és
                                                              nem csúszni-mászni jövök! Óvatosan meg-
            Anna a menedzseremnek küldött egy felhí- fogom a rudat, majd ráugrok. De a fémrúd
            vást, hogy modellkedjek itt is. Nem tudom,  csúszósabb, mint gondoltam volna. Szágul-
            milyen magazin ez, nem tudtam rákeresni,  dani kezdek lefelé. Szerencse, hogy alul volt
            ugyanis roppant elfoglalt vagyok. Három na- egy puha matrac (és még így is fájt az esés).
            pom van elsajátítani a nyelvi alapokat. Mert  Mégis mi ez? Meglátok még egy piros nyilat.
            három nap múlva indulok.                          Egy morgás kíséretében elsétálok arra. Ahh,
                                                              de jó! Egy célbalövősdi, valami hosszú szalag-
            Nem. Hiszem. El. Itt állok hajnali 5:23-kor  gal, aminek valami kis bigyó van a végén. Ez
            a megadott címen. Hívom Annát: foglalt.  könnyű lesz! Felemelném a szalagot, de az-
            A rózsaszín nyuszifüles tokom a táskám mé- zal az erővel vissza is hanyatlom. Dög nehéz.
            lyére süllyesztem, majd kopogok. Megint. Ez  Lassan kezdem emelni, úgy próbálok célozni.
            valami vicc? És mi az, hogy az üzenet végén:  Sok ideig tart, mire mindegyik kis játék tüzet
            „ui.: csak piros cuccokat hozz!”? Már minden  lelövöm. Tovább sétálok. És akkor egy terem-
            szettemet kiválasztottam, amikor láttam ezt.  be érek, ahol csupa piros pólós férfi ül, és
            Hihetetlen. Minden ruhadarabom piros (vagy  megtapsolnak. Megilletődötten meghajolok,
            rózsaszín), kivéve a bőröm és hajam. Még  mire megkérdezem, mi volt ez.
            a körmömet is pirosra lakkoztam! És akkor
            be sem engednek? Ez azért több a soknál.
   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42