Page 38 - Zsiráf Magazin - 2018. február

– Nem te vagy a japán modell? – Bólintok. sen. Tömlő. Kiderült, hogy így hívják a fura
– Mivel mindannyiunk úgy gondolta, idén ke- szalagot. A csapat minden tagjának van egy,
vés ember szeretett volna tűzoltó lenni, ezért nem tudnak nekem segíteni. Így hát egyedül
filmet készítünk a tűzoltóversenyről. Te vagy fogtam, mindkét kezemmel lassan megemel-
ennek a filmnek a kampányarca. Bemutatjuk tem, és locsoltam. Igen ám, de az erős víz-
a magyar embereknek, hogy egy fiatal japán sugártól hátraestem, és felborítottam a kék
lány mit szól a nálunk zajló tűzoltóverseny- csapatból négy embert, a sárga csapatból
hez, és hogyan teljesíti. Mi vagyunk a csa- három embert, a saját csapatomból pedig
pattársaid. öt embert. Na, mindegy. Valahogy sikerült
–Értem. – válaszoltam, bár nem igazán ma- lemennie az összes játék-lángnak, de már
radt meg, mit is mondott az előbb a hozzám rengeteg hátrányuk volt. Következett a tűzol-
beszélő férfi. Azt hiszem, tűzoltó. tóautó vezetés.

És akkor a falból megszólalt a hangszóró. – Én nem vezetek. – mondom.
– Én sem – hallatszik hat helyről.
„CSAPATOK! Vége a lazsálásnak, kezdődik – Jó, akkor én – adja meg magát Norbi, aki
a VERSENY! Lépcsőzünk, majd rúdon csú- felkapott engem a rúdon való lecsúszásnál.
szunk, majd tömlőt tekerünk, tüzet oltunk, – Tériszonyos vagy? – nézett rám.
és végül tűzoltóautót vezetünk! SOK SIKERT! – Tessék? – kérdeztem riadtan. Még sosem
ÓRA INDUL!” hallottam ezt a szót.
– Oké, ki akar a kosárban lenni? – kérdezi
Én még csak pislogtam, amikor mindenki más Norbi. Senki nem válaszol. – Ez időhúzás! Jó,
már elrohant. Utánuk szaladtam, bár nem bír- kislány, te leszel.
tam az iramot. „Kellett nekem magas sarkú!” – 17 éves vagyok! – mondom, mivel azt ér-
Fogtam magam hát, és levettem. Gyorsan tettem, hogy ’kislány’. Azt nem, hogy mivel
visszadobtam a terembe, és szaladtam a pi- kombinálták.
rosak után. És akkor végem volt. Mert, hogy – Jó, akkor is neked kell, mert a többi gyáva.
következett a lépcső. De ezúttal lefelé. Nem – fél karral felemel, bedob a „kosárba”, vagy
szöszmötöltem, ráültem a korlátra, és mint mibe, és ott hagynak. Beszállnak az autóba,
egy nagyon hosszú kanyarcsúszda, csúsz- és indulunk. Én pedig elkezdtek felfele emel-
tam végig a csigalépcsőkorlátján. A felénél kedni.
se volt a csapat. Megláttak engem, és hogy
milyen gyors vagyok, gondolkodás nélkül fel- Életem egyik legmeghatározóbb élménye
pattantak mögém. A másik két csapat már volt a tűzoltóautó tetejéről nézni Budapestet
a rúdnál volt. Miután lecsúsztunk a lépcsőn, ebben a forró időben, de nekem nem volt
mi is odasiettünk. Nekik nem volt gond. Ne- melegem. Fent a szél fújt, de a nap sütött.
kem a legutóbbi élményem (öhm, fél órával Tökéletes idő volt.
ezelőtt) elég fájdalmasra sikeredett. A csapat
nem szöszölt. Egyikük megragadott, és le-
csúsztunk. Tökéletes érkezéssel természete-