Page 45 - Zsiráf Magazin - 2018. február

„ÁRNYÉKOK A HALÁL FALAIRÓL”

Dr. Robert M. Kedzie 1874-ben megjelent
munkája, a „Shadows from the Walls of
Death”, magyarul az „Árnyékok a halál fala-
iról” a szó legszorosabb értelmében halálos,
pedig a témája olyan ártatlan, mint a ma szü-
letett bárány: tapétákról szól.

A könyvben Kedzie 100 tapétamintát mutat
be, ami még önmagában nem lenne ok a kín-
halálra, az viszont már igen, hogy a könyv-
ben használt minták potenciálisan veszélyes
mennyiségű arzénnal vannak átitatva.

Dr. Robert M. Kedzie az amerikai polgárhábo-
rú idején sebészként dolgozott, később pedig
az Állami Egészségügyi Bizottság tagjaként
tevékenykedett. Munkájában céljául tűzte ki,
hogy felhívja a figyelmet az arzénnal festett
tapéták veszélyének fontosságára, ami akko-
riban nagy divatnak számított.

Hogyha megnézünk egypár korabeli fest-
ményt, szembetűnő, hogy mennyire sokszor
használnak egy jellegzetes mohazöld színt ta-
péták festőanyagaként.

Ez az úgynevezett, Scheele-zöld (svédzöld, azonban nem tudták, hogy belélegezve is
arzénzöld), amit Carl Wilhelm Scheele svéd ve- halálos veszélyeket rejt.
gyész rézszulfát ammónium-hidroxidos oldatát
arzénsavval reagáltatva állított elő, majd szaba- Kedzie vetette fel először, hogy az akkoriban
dalmaztatott. A szín főleg a 18–19. században divatos falfedő, díszes tapéták mikroszkopi-
volt népszerű, amikor ezzel a zölddel színezték kus méretű porrészecskéket bocsátanak ki
a kor kedvelt tapétáit. Egy feltételezés szerint magukból, melyek belélegezhetők. Így fi-
Napóleon is olyan szobában lakott száműze- gyelmeztet a könyv előszavában: krónikus
tésében, amelyben Scheele-zölddel színezett mérgezést okozva lassan is ölhet.
tapéta borította a falat, emiatt találtak viszony-
lag sok arzént megvizsgált hajtincsében. A professzor 100 kópiát készített a könyvből,
melynek 86 lapja csak az arzénes papírokból
Ugyan a korabeli ember tisztában volt vele, áll, majd szétküldte különböző könyvtáraknak,
hogy az arzén elfogyasztva mérgező, azt szerte az országban. Ma már mindössze négy
példány van belőle, mert a könyvtárosok fél-
tek tőle, és többnyire megsemmisítették.

1998 előtt, ha el akartad olvasni a könyvet kel-
lett hozzá egy pár gumikesztyű, s csak egy bi-
zonyos ideig lehetett nézegetni. Mára minden
egyes lapot műanyagba lamináltak, leforrasz-
tották az oldalakat, így senkinek nem kell attól
tartania, hogy bármilyen veszély fenyegetné.