Page 35 - Zsiráf Magazin - 2016. február

IGAZI TUDÓS POLIHISZTOR VOLT HAZAFIAS SZOLGÁLATOK

Jedlik Ányos igazi fizikai polihisztor volt. Tu- Ebben az időben nemcsak a diákságot, a
dományos érdeklődését nem csak az elekt- közvéleményt, hanem az országgyűlést is
romosságtan, hanem a mechanika, a fénytan élénken foglalkoztatta a magyar nyelv ügye.
és a hőtan is foglalkoztatta, emellett pedig a 1844-ben lépett életbe a magyar nyelv hasz-
magyar tudományos szaknyelv kialakításában nálatáról szóló törvény, így Jedlik (aki kitartó-
és a szódavíz feltalálásában is elévülhetetlen an hirdette, hogy a latin a „művelt nemzetek”
érdemeket szerzett. közötti összekötő kapocs) a következő tanév
előadásait már magyarul tartotta. Ehhez per-
István néven látta meg a napvilágot 1800. sze magyar szakkifejezésekre volt szükség,
január 11-én, Szimőn (ma Zemné, Duna- amiben Jedlik szintén invenciózusnak bizo-
szerdahely és Érsekújvár közé eső település nyult: a természettudományi és műszaki
Szlovákiában). Az Ányos nevet 17 éves korá- nyelv egyik megteremtője lett. Az 1848-as
ban kapta, amikor bencés rendi novícius lett. forradalom előestéjén Jedlik – visszahúzódó
Pannonhalmán kezdte meg a felkészülést a természetéből és pedagógiai megfontolá-
matematikai és a fizikai doktori szigorlatra 20 sokból – önmérsékletre intette diákjait, akik
éves korában, melyet sikeresen teljesített is. ezért lemondásra szólították fel. Maga sem
Egy évre rá, filozófiai és történelmi szigorlata volt érzéketlen a magyarság ügye iránt: a sza-
után doktorrá avatták. 22 éves fejjel tanított badságharc alatt nemzetőrnek állt.
először, mégpedig a győri bencés gimnázi-
umban. Amikor tanárát más feladattal bízták
meg, a 25 éves Jedlik ölébe hullott a líceum
fizikatanári pályája. Akkoriban a latin volt a tu-
dományos közvetítő nyelv (ahogy az az or-
vostudományban a mai napig az), így aztán
Jedlik latinul oktatott, sőt tanítványaival tan-
órákon kívül is latinul beszélgetett. Ekkoriban
fogott széles körű kísérletezésbe is. Először
a külföldi szakirodalomban leírt jelenségeket,
találmányokat mutatta be hallgatóinak, majd
önálló kutatásokba fogott. 27 éves korában
találta fel az elektrodinamikus motort, me-
lyet forgonynak keresztelt el. 1840-ben sike-
rült régi vágyát megvalósítania, ugyanis ki-
nevezték a pesti egyetem bölcseleti karának
fizika tanszékére. Hamarosan tagja lett a Ter-
mészettudományi Társulatnak és a Magyar
Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületé-
nek. Ezek a szervezetek évente tartottak ván-
dorgyűléseket, ahol Jedlik kísérletekkel fűsze-
rezett rendhagyó előadásait nagy érdeklődés
övezte.