Page 44 - Zsiráf Magazin - 2017. december

Front PopUp Színház néven egy
ZS egészen újfajta színházi formában
is gondolkozol, hogy áll jelen pillanatban ez
a projekt?

A részemről befektethető energiá-
BA hoz képest meglepően előre tart.
Nem kis sikerélmény, hogy akikkel kipróbáltuk
már egymást, mind újra keresnek. A City Ma-
tiné idén is visszahívott, hogy csináljak buli-
színházat. A Margó fesztivállal szintén máso-
dik éve csinálom a színházi múzeum-vezetést.
De új játszótársak is fel-feltűnnek a színen,
mint a Borneo-line nevezetű női táskamárka.
Ők egy pofás nyári záró eseményre kértek fel,
emellett épp vacsoraszínház szerveződik. Te-
hát szájhagyomány útján is beindult. Épülget,
kezd megállni a saját lábán, volt már négy-
öt dokumentált esemény, megvan az arculat
is, már csak nekem kéne megérkezni a tör-
ténetbe. Ez viszont egy teljes embert kíván,
ugyanúgy mint a színészet. Úgyhogy jelen
pillanatban lavírozok, lehet, hogyha találnék
egy olyan partnert, aki nagyon hasonlóan
furcsa életvezetési dinamikával rendelkezik,
felgyorsulnának az események. Azért is nem
félek erről beszélni, mert aránylag specifikus
a kapcsolati tőkém – nyilván nem nekem
egyedül –, és egyszerre tudok kommunikálni
a fizetőképes underground réteggel és a szín-
házzal is. Ez a kétnyelvűség a sajátom, az ötle-
teim a sajátjaim, de nem akarom eistandolni.
Ebből szép fokozatosan egy ügynökséget sze-
retnék létrehozni. Jövőre diplomázom, utána
a terveim között szerepel, hogy Erasmussal
kimegyek Berlinbe. Aztán szeretnék majd
csak ezzel komolyabban foglalkozni, hacsak
nem kezdek el forgatni három HBO-s soro-
zat főszereplőjeként, mert akkor Berlin is várni
kényszerül.