Page 55 - Zsiráf Magazin - 2017. október
P. 55

Tudtad-e?



            Az emberiség már az őskorban felhasznált  A nutrigenomika tudományát kutyáknak és
            genetikai módszereket – anélkül hogy tudta  macskáknak készült állateledelek fejleszté-
            volna – az állatok háziasításánál és a növé- séhez is alkalmazzák.
            nyek nemesítésénél.
                                                              Salvador Dali több alkotásának is témája
            Testünk minden egyes sejtje 2 méter hosszú  az örökítőanyag, azaz a DNS.
            DNS-t tartalmaz, mely fantasztikusan felte-
            keredik ahhoz, hogy beférjen a parányi, 10- Két spanyol kutató (Dr. Fernando Baquero,
            20 mikrométer átmérőjű sejtmagba.                 Dr. Aurora Sanchez Sousa) és egy francia
                                                              zeneszerző (Richard Krull) megalkottak egy
            Az emberi genom mellett már számos más  Genoma Music nevű CD-t, amelyen bakte-
            faj, többek között a genetikusok kedvenc  riális gén szekvenciájára készült zene szól.
            „háziállata” a szőlőmuslica, az egér, külön-
            böző férgek, baktériumok és a rizs genomja
            is feltérképezésre került.





            Felhasznált irodalom:

            1. Bereczkei T., Hoffmann Gy. (Szerk.). Gének, gondolkodás, személyiség. Bevezetés a humán viselkedésgenetikába.
            Budapest. Akadémiai Kiadó Zrt. 2012.

            2. Falus A. Előadás:  http://mindentudas.hu/201-mindentudas-k2-categories~/kapcsolódó/lexikonok/7190-alias-
            null-78292846.html
            3. Venetianer P. Az emberi genom. Budapest. Akadémiai Kiadó Zrt. 2013.

            4. Szalai Cs. (Szerk.). Orvosi genomika és bioinformatika. Gyakori betegségek genetikai és genomikai háttere. Semmelweis
            Egyetem. Budapest. 2012.

            5. “A metabolomika, a nutrigenomika és az epigenetika táplálkozástudományi és élelmiszerbiztonsági vonatkozásai” Jegy-
            zet. Szegedi Tudományegyetem. Természettudományi és Informatikai Kar. Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék. 2012.

            6. Raskó I. Genetika és egészség. Pont Könyvek. Budapest. Akadémiai Kiadó Zrt. 2014.

            7. Szalai Cs. (Szerk.). Genetika és genomika. Budapest. Typotex Kiadó. 2013.

            8. Ordovás JM., Robertson R., Cléirigh EN. Gene-gene and gene-environment interactions defining lipid-related traits.
            Curr Opin Lipidol. 2011 Apr; 22(2):129–36.

            9. Táplálkozási Akadémia Hírlevél. IV. évfolyam. 3. szám. 2011. március.
            10. Szakály Z., Kiss M., Jasák H. Funkcionális élelmiszerek, fogyasztói attitűdök és személyre szabott táplálkozás. The
            Hungarian Journal Of Nutrition Marketing. I. évfolyam. 2014;(1-2):3-17.
            11. Tulassay Zs. A belgyógyászat alapjai 2. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. 2011.

            12. Balázs E., Dudits D., Sági L. Genetikailag módosított élőlények (GMO-k) a tények tükrében.: Magyar Fehér Könyv.
            Szeged. Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület. 2011.

            13. Toró Sz. Magzati programozás. Új Diéta. 2014;(4):20-21.

            14. Biró Gy. Táplálkozás és genetika - Az egészség feltérképezése. Élelmiszervizsgálati Közlemények. 2016;52:1.30-42.
            15. Mathers JC. Nutrigenomics in the modern era. Proc Nutr Soc. 2016 Nov;7:1-11.

            16. Táplálkozási Akadémia Hírlevél. II. évfolyam. 8. szám. 2009. augusztus.
   50   51   52   53   54   55   56   57   58