Page 41 - Zsiráf Magazin - 2016. január

ÁLDATLAN HÁBORÚ HARCOSAI

A török Mohácsnál másfél évszázadra
ható vereséget mér a magyar seregre,
és az ország három részre szakad. Az
oszmán birodalom határvonalán vá-
rak sora húzódik. Ők a végek. Hely-
őrségük maroknyi, a zsold is gyakran
késik. Nem késnek viszont az állandó csete-
paték, párbajok. S a harcosok szomjaznak a
hírekre. Ki, kit, hol győzött le, vagy szenve-
dett vereséget. Ám a hírek lassan terjednek.
A hosszú, unalmas estéken jól jön, ha valaki
beszámol a világ eseményeiről, felvidít, erőt
ad. Akiről most szó lesz, ezzel írta be nevét a
magyar irodalom történetébe.

EGY KÉSŐBBI ZSENI SZEMÉVEL

„Valami különös volt az éneklése. Inkább el-
beszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha
végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval
mondta el, a kobozra hagyva a dallamot.
Néha csak az utolsó sor végét fogta ének-
hangra. A szeme az éneklés alatt maga elé
merült, s olybá tűnt fel az előadása, mintha
csak magát tudná a teremben, s magának
énekelne. De az ő együgyű versei… az ő ajkán
szívet indítóan szépen hangzottak. A szavak-
nak más értelme kelt az ő ajkán. Ha ő azt
mondta: gyász, akkor elsötétült minden a
hallgatók szeme előtt. Ha azt mondta: harc,
látták az öldöklő dulakodást.”

mű, ahonnan idéztünk, 2015-ben
elnyerte a Magyarország legkedvel-
A tebb regénye címet. Ez bizony Gár-
donyi Géza Egri csillagok-ja, az utolérhetetle-
nül népszerű történelmi regény. Akit pedig az
író oly érzékletesen leír, az a személy, akinek
művét hiteles forrásként használta fel a vár
ostromának és megvédésének bemutatása-
kor. A jobbágysorból tehetsége és szorgal-
ma révén nemességre emelkedett költő és
zenész, Tinódi Lantos Sebestyén (1505/10-
1556).