Page 44 - Zsiráf Magazin - 2016. január

NEMESI CÍM, ORSZÁGOS HÍR,
KINYOMTATOTT MŰVEK

inódi 1548-ban Nyírbátorba megy,
Báthori András udvarába. „Fülest”
T kapott, hogy a trónra törő Ferdinánd
és Izabella királynő emberei itt beszélik meg,
hogyan juttathatnák az addig független Er-
délyt Habsburg kézre. Ferdinánd király Bátho-
rit erdélyi vajdának, majd nádornak jelölte, de
végül „csak” országbíró lett és az is maradt
haláláig. Tinódi ügyesen választott és helyez-
kedett ebben az ország számára viszályokkal,
törökveszéllyel terhes időszakban. Nádasdy
Tamás azt javasolja Ferdinánd királynak, hogy
a „históriáknak magyar ritmusokba való ékes
foglalásáért” Tinódit és gyermekeit iktassa a
nemesek sorába. Hihetetlen karrier egy job-
bágy ivadék számára!

A hála nem marad el. A derék kolozsvári
nyomdászmester, Hoffgreff György 1554-
ben „Cronica” címmel kiadja Tinódi műve-
it. A szerző jó érzékkel azokat Ferdinándnak
ajánlja, aki ezért 50 arany forinttal jutalmazza.
Tinódi lett az első hivatásos magyar költő.

MARS KARDJA PIHEN, A KÖLTŐ
TOLLA NEM

és 1552 között hét esztendős „fegy-
verszünet” köszöntött be, nem volt
hadi esemény. Tinódi úgy döntött, itt
az alkalom, hogy megismertesse a
magyarokat a legnagyobb ellenféllel,
a törökkel. Először a török-perzsa há-
borút öntötte dalba, majd megírja a „Török
császárok krónikájá”-t. Ez a műve sajnos el-
veszett. Később a harcok felújulnak s Tinódi
alkalmi énekszerzőből harcos közéleti szemé-
lyiség lesz. Sorra jönnek a nagyobb művek, a
„Szegedi veszedelem”, a Temesvár elestének
krónikája, majd a később sokat idézett és so-
kak által felhasznált mű, az Egervár diadala.