Page 48 - Zsiráf Magazin - 2016. január
P. 48
Az Irodalom visszavág, bár szá-
mos elemzési szempontot felvet,
mégsem válik dogmatikussá. Inkább
azt hangsúlyozza, hogy nincs rögzített
értelmezés, minden a befogadáson
múlik. Ez lenne az irodalomoktatás
jövője?
Ez szerintem nem csak az irodalom-,
hanem az oktatás jövője is. Minden
tudás előzménye a reflektált befogadás. A
magolásnak befellegzett – mondom dog-
matikusan.
A könyvet lapozgatva, felmerül-
het a kérdés, vajon ugyanez a laza,
oldott stílus jellemző Nényei tanár úr
óráira is?
Nem ültem még saját órámon, ezért óra egyszeri, megismételhetetlen, ünnepi al-
nem tudok erre jól válaszolni. De úgy kalom. Hozzávalók például: a) ezek és ezek
sejtem, a könyv hasonlít az óráimra, hiszen az a diákok, akik épp bizonyos élethelyzetben
óráimat én tartom, ezt meg én írtam. vannak: fáradtak, vagy éhesek, lelkesek, vagy
unatkozók, boldogok, válnak a szüleik, szerel-
A könyv novemberi bemutatóján, mesek, végigjátszották az éjszakát, most jöttek
ahol volt szerencsém nézőként a fodrásztól, beázott a cipőjük, stb., b) a tanár,
részt venni, előadott egy stand up aki szintén épp egy bizonyos élethelyzetben
számot. Azóta foglalkoztat a kérdés, van, pl. úgy feküdt le, hogy előtte Tolsztojt ol-
vasott, vagy egész éjjel tanársztrájkot készített
hogy a jó tanárnak mennyire kell jó elő, vagy elrontotta a gyomrát a spenótfőze-
előadóművésznek lennie? lék, vagy kisbabája született és határtalanul
boldog, stb. c) Vörösmarty: Az emberek című
Sokféle tanár van. Valaki mérnöki pon- verse. Ezek a hozzávalók, és ebből sül ki valami.
tossággal megtervezi az óráját, én a De hogy mi? Azt senki sem tudja. Mert ez
legrosszabb óráimat tartottam akkor, amikor olyan soktényezős, sok komponensű dolog,
percről-percre megterveztem, miről lesz szó. hogy a végeredmény maga a végtelenség.
Valaki tanítani akar, át akarja adni a tudását,
néha én is ezt szeretném, de aztán rájövök,
hogy ez hiba, mert engem igazából sokkal Mindezt azért mondtam el, mert a jó stand-up
jobban érdekel a tudásom átadásánál az, ugyanez. Ez a műfaj lényege – a kiszámítha-
hogy az illető órából mi fog kisülni. Nekem tatlanság, a tervezhetetlenség: a stand-up-os
minden óra meglepetés, a tanóra olyan, és a közönség egyszeri találkozásából születik
mint egy egzotikus étel; de olyan étel, ami valami. Persze a stand-up-os mindig hoz va-
nincsen benne egyik szakácskönyvben sem, lamit – önmagán kívül, készül valamivel, egy
és soha, senki sem próbálta még megfőzni, műsorral: ez feleltethető meg az óra anyagá-
és ha most elkészül, utána sem fogja senki val. Pl. Az emberekkel. De a végeredmény?
sem megfőzni, soha! Mert lehetetlen. Minden Az csak a végén derül ki.