Page 41 - Zsiráf Magazin - 2016. december

Ahány nemzet és vallási hagyomány, annyi-
féle jellegzetes és érdekes étellel találkozha-
tunk. Magyarországon a keresztény étkezési
kultúra legtöbb elemét az ünnepekben ta-
láljuk meg. Az egyházi év a négy hétig tartó
adventtel indul, amely december 24-ig tart.
Ezt az időszakot a szegényesebb, böjtös éte-
lek jellemzik, amikor többek között káposztát,
babot, aszalt gyümölcsökből készült levest,
mákos tésztát esznek. Régebben, (főként az
idősek) egész nap són, kenyéren és vízen böj-
töltek, esetleg még nyers savanyú káposztát
fogyasztottak. Este a karácsonyi asztalra is
csak növényi eledel került. Az éjféli mise után
kicserélték az abroszt, amiről a böjtös vacso-
rát ették, és ezután már gazdagabb fogások
következtek.

Az ortodox egyházban a böjt november 14-
én, Szent Fülöp napján, vette kezdetét,. Ha
szerdára vagy péntekre esett, akkor húst nem
fogyasztottak a hívők, halat viszont igen.
November 15-től december 25-ig – szerda
és péntek kivételével – a hal fogyasztása meg-
engedett volt, a tejterméké és a tojásé azon-
ban nem. A böjt utolsó hetében, december
18-ától már a hal fogyasztásától is tartózkodni
kellett.

Karácsony böjtje szenteste véget ért. Az
ünnepi étel a legtöbb helyen halászlé, halle-
ves, rántott hal, esetleg pulykasült vagy töltött
káposzta. Számos babona kapcsolódik a ka-
rácsonyi asztalhoz, melyet piros mintás ab-
rosszal terítenek le, hiszen ez a szín az öröm
színe. Szokás szénát helyezni az asztal alá,
betlehemi jászolra emlékezve, a gabonával
teli kosár a jó termés miatt, a mák, a bab, a
borsó a bőség végett.