Page 49 - Zsiráf Magazin - 2017. október
P. 49
A nnak idején, a művészet kiala-
kulásában sem volt ez másképp.
A különböző műtárgyak mind-
egyike jelentéssel és üzenettel bírt
az adott kör számára. A barlang-
rajzok a vadászat megtervezésére szolgáltak,
melyekhez szent rítus is tartozott, hogy minél
sikeresebb legyen a hadművelet. Az ókori egyip-
tomiaknál, görögöknél, rómaiaknál is a halhatat-
lan istenségek földi képviseletére jöttek létre a
művészien kivitelezett szobrok. A kora középkori
népvándorlások és háborúzások miatt, a nomád
népek különböző formájú, anyagú tárgyakat
tartottak maguknál, melyek növényi vagy állati
díszítésének varázserőt tulajdonítottak. Ezekben
az esetekben nem beszélhetünk művészetről, a
tárgyak funkcióval bíró eszközök voltak, hiszen
a pogány világban a hit általános életforma volt.
Az eltérő hitvilágokat egyesítő katolicizmus
elterjedésével, egy jó időre végképp a vallás
került a műtárgyak (és az élet) legfőbb témájává.
Ezt azért nehéz megérteni, mert a mai modern
világunkban a vallás már kiesett ebből a központi
szerepéből. Gondoljunk csak bele, a népek
vezetőit, a fáraókat, királyokat (politikusokat) is
sokáig istenek vagy Isten leszármazottjainak
tekintették! Nem szabad elfelejtenünk, hogy
régen a vallás kulcsfontosságú volt a világ alakulá-
sában, és nagyban befolyásolta az akkori emberek
életét, hétköznapjait – és általuk a miénket is.
kommunikáció kifejezését hasz- A katolicizmusban, amelyben a
művészet első, szabályozott rend-
szere kivirágzott, szükséges volt
De mi történik akkor, ha a vizuális
náljuk? Mit is jelent ez a fogalom? a legtöbb írni-olvasni nem tudó
hívő számára a bibliai történetek
A vizuális kommunikáció a non- közvetítése, átélésük segítése. Létrejöttek hát az
verbális, tehát szavakat nem használó épületdíszek, szobrok és freskók, melyek magya-
közlés eszköze, ami üzenetet hordoz rázták és kiegészítették az akkor még görögül
és egy adott körben, közegben, és latinul folyó liturgiát. Az üzenetek átadásához
rétegben ismert jelrendszer segít- azonban olyan jelrendszer kellett, ami egyértel-
ségével értelmezhető. A képi üze- műsíti az ábrázolt szentet, és könnyen felismer-
netek továbbítására, ha úgy tetszik, hetővé teszi a történeteket. Ehhez különböző
manipulációra szolgálnak (gondol- ábrázolási típusokat alkottak, kihangsúlyozták a
junk a minden felületet elárasztó szentek történetéből a legfontosabb elemeket,
plakátokra, könyvborítókra, ábrákra és azzal együtt jelenítették meg a képeken,
és grafikonokra, a képekre az új- kódexek iniciáléjában (ezeket nevezzük attribú-
ságokban, reklámokra, és így tumoknak). Azonban még e középkori alkotások
tovább). Az üzenet pedig az, hogy sem vonhatóak igazán a művészet szárnya alá,
a megragadó külső mögött a hiszen a legtöbb akkori festő neve a mai napig
belső tartalom is értékces, ezért ismeretlen. Miért? Mert akkoriban nem az alkotó
mindenképp érdemes odafigyelni volt a fontos. Egyszerűen nem érezték szük-
rájuk. ségét a mester nevének feltüntetésére, hiszen
