Page 58 - Zsiráf Magazin - 2015. december

58 Tömegkultúra

A brit 3 Agatha

Christie

A háborús
szóra koztató ipar krimi királynő

Mintegy 2 milliárd példányban adták már el
nagy dobásai a regényeit – minden okunk megvan arra,
hogy Agatha Christie-t minden idők legnép-
szerűbb brit regényírójának nevezzük.
A „kri mikirálynő” becenevű szerző hívott
életre kettőt a legmaradandóbb detektívfigu-
rák közül: Hercule Poirot-t és Miss Marple-t.
Ám a könyveiben ábrázolt világ korántsem
olyan derűs, mint első látásra gondolnánk,
felkavaró társadalmi változásokra reflektál:
Hiába a Brit Birodalom felbomlása és a világhatalmi státusz ilyen körülmények között, állítja Miss Marple,
„már senki nem tudja, kiben mi lakozik”.
Agatha Christie történetei telis-tele van-
elvesztése, a szigetország egy területen, a szórakoztató­ nak a világháborúk tapasztalatával. Az első
világháborúban az írónő megtört katonákat
iparban vitathatatlanul ott van a világ legjobbjai között. ápolt, a másodikban Londonban élt a német
bombázások alatt. „Feszültség vibrált a leve-
Dominic Sandbrook gyűjtött össze tíz sikersztorit gőben – mint valami erős elektromos áram…
Mi lehet az? Gyűlölet? Lehet, hogy tényleg
az elmúlt évtizedekből gyűlölet? Mindenesetre valami – pusztító”,
írta a Zátonyok közt (1948) című regényében
(Szendrő Borbála fordítása).
Ketten a világ legrégebb óta futó szappanoperájának szereplői közül – Betty Turpin (Betty Driver alakításában, „Attól tartok, van rá hajlamom, hogy
balra) és Bet Lynch (Julie Goodyear alakításában) – a vendégek kiszolgálására készen a helyi kocsmában mindig a legrosszabbat gondoljam – jelenti ki
egyszer Miss Marple. – Nem túl szép vonás,
1 Harry Potter 2 Coronation Street de a későbbi események gyakorta igazolják.”
Egy másik fiktív karakter pedig így vélekedik:
Flancosnak
A változás szele
„különös dolgok vannak a tudattalanban elte-
lenni kifizetődő csak alig érzékelhető metve. Hatalomvágy – a kegyetlenség vágya –,
vad, barbár kívánság törni és zúzni.”
Agatha Christie egy
1949-es fotón, valamint
Több mint 400 millió eladott példányszámmal Egy Tony Warren nevű fiatalember Streetet. Ám Dickens mindig buzgón
a Mrs. McGinty meghalt
a Harry Potter-könyvek az elmúlt 20 év legkimagas- így szólt a barátjához az 1950-es évek vetette bele magát az újdonságokba, című regényén alapuló
lóbb brit kulturális exportcikkének számítanak. végén: „Van egy nagyszerű ötletem ezzel szemben az ITV szappanoperája 1964-es film, a Murder
A Potter-jelenség középpontjában nem más áll, egy televíziós sorozatról. Képzelj folyton csak hátrafelé tekint. Most Foul plakátja
mint amit Sigmund Freud „családregénynek” neve- csak el egy kis, sötét utcát Salfordban Már a kezdet kezdetén, 1960
zett: a kiskölyök tipikus ábrándja arról, hogy szülei (Manchester munkásnegyedében), decemberében egy letűnt világra sze-
elbűvölő és előkelő emberek, s egy napon majd egyik végén a kocsmával, másik végén gezte tekintetét: az összetartó mun-
ő is az örökükbe lép, miként az ifjú Artúr király is a bolttal, és az emberekkel, akik az ut- kásközösségre, melyben a változás
tette az Excalibur megszerzésével. cában élnek, a maguk hétköznapi tör- szele – ha egyáltalán – csak alig és
Ám az ifjú varázslótanonc szériája messze nem téneteivel.” Öt és fél évtizeddel később kíméletesen érzékelhető. A tévésoro-
lett volna ennyire sikeres, ha nem egy sajátos brit a Coronation Street című, az ITV keres- zat egyik vezető forgatókönyvírója,
műfajba ágyazódnának a gyökerei: a bentlakásos kedelmi televízión sugárzott sorozat Adele Rose maga is bevallotta, hogy
iskolákról szóló regényekbe. „Nyilvánvaló – írta már nem pusztán az ország legkedveltebb „az ebben ábrázolt Nagy-Britannia
1940-ben George Orwell –, hogy tízezernyi olyan televíziós drámája, hanem a világ leg- már nem is létezik”. Persze azt is
ember van, akik számára egy ’flancos’ internátus régibb, ma is futó szappanoperája. hozzátette: „Épp ezért akarják annyi-
mindennapi életét részletező történet féktelenül A költő John Betjeman egy ízben an megnézni: szükségük van a hitre,
izgalmas és romantikus.” Orwell a Billy Bunter a jelenkor Pickwick klubjának nevezte hogy van olyan közösség, melyben
nevű iskolás 1908 és 1940 között egy fiúknak szóló a tévésorozatot, Charles Dickens első az emberek folyton szomszédolnak
lapban folytatásokban megjelent kalandjairól nyi- regényéhez hasonlítva a Coronation és ha kell, kisegítik egymást.”
latkozott (melyekből később számos televíziós és
Harry Potter – a filmvásznon
Daniel Radcliffe alakításában színpadi adaptáció is készült), de akár J. K. Rowling
(középen jobbra) – már csaknem Potter-sorozatát is górcső alá vehette volna. Dickens mindig buzgón vetette bele magát
két évtizede megbabonázza Az egyetlen különbség, hogy szerény véleményem
a könyvvásárló nagyközönséget szerint – amelyet a rajongók milliói nyilván nem REX/GETTY/ALAMY az újdonságokba, ám az ITV szappan operája
szerte a világon osztanak – a múlt század első felében keletkezett
sztorik sokkal jobbak. csak hátrafelé tekint

60 BBC History – A világtörténelmi magazin BBC History – A világtörténelmi magazin 61