Page 75 - Zsiráf Magazin - 2016. február

Ideális vagy

optimális testtömeg?

bba a kérdésbe, hogy testtömeg vagy
Atestsúly, illetve, hogy mi a kettő között a
különbség, itt és most ne menjünk bele! Le-
gyen annyi röviden elég, hogy a gyakorlatban
mindkettőn ugyanazt értjük (mégpedig a kg-
ban megadott tömeget), bár elvileg a tömeg
skaláris, a súly pedig, mint erő vektoriális meny-
nyiség. (1 kg tömegnek súlyerőként 10 N felel
meg.)

Egy nagyon egyszerű, fiziológiailag és pszi-
chés szempontból is minden bizonnyal lénye-
gében helyesnek tekinthető definíció szerint,
az az ideális testsúly, amivel az ember jól érzi
magát. Azaz pl. nem terheli felesleges kilókkal
a szervezetét, nem cipel 5-10-20 kg felesleget
magán. Jól érzi magát, mert erős és egészsé-
ges a szervezete és optimális a testösszetétele.

Persze ez az optimálisnak, ideálisnak tekintett
testtömeg és testösszetétel azért nagyjából
a számok nyelvére is lefordítható, van néhány
olyan egyszerű összefüggés, aminek felhasz-
nálásával kiszámítható vagy legalább becsül-
hető az ideális testtömeg. Természetesen az
ideálisnak vélt (számított, becsült) testtömeg
számos tényezőből tevődik össze; elsősor-
ban a testfelépítés (magasság és szélességi
méretek), a nem, az életkor, a testösszetétel
és a fizikai aktivitás (esetleg hosszan tartó,
magas szintű fizikai aktivitás az adott sport-
ágban, azaz élsport) függvénye.

Az is nyilvánvaló, ha beszélhetünk ideális test-
tömegről, akkor van nem ideális testtömeg is,
azaz + és – irányú eltérés is. Tehát nem csupán
túlsúlyos, elhízott és súlyosan elhízott em-
berekről beszélhetünk, hanem sovány (alul-
táplált), nagyon sovány és kórosan sovány
emberekről is. Mindkét irányú kilengés kóros
és káros. A szervezet tartósan jó egészségi