Page 55 - Zsiráf Magazin - 2016. október

Nagyon helytelen, ha tápanyagbevitelt te-
kintve ugyan megfelelőnek tekinthető a nö-
vényi és állati eredetű termékek aránya, de
az energiaszolgáltatásban döntő szerepet
játszó szénhidrát csupán egy vagy két forrás-
ból származik. A lényeg, hogy nem szabad a
táplálkozást csupán egy-két féle élelmiszerre
korlátozni, és kifejezetten helytelen, ha a nö-
vényi eredetű élelmiszerek esetében táplálko-
zásunk pl. csak burgonyán vagy csak rizsen
alapul.

A főzelékféléket, zöldségeket, gyümölcsöket
csak ritkán fogyasztó ember táplálkozása is
helyteleníthető. Hiszen elsősorban éppen
ezek a rostforrások, és jelentős mennyiség-
ben egyéb, élettanilag hasznos és fontos
anyagot, így vitaminokat, ásványi komponen-
seket, szénhidrátot sőt fehérjét (pl. pillangó-
sok) is tartalmaznak.

TÚLZOTT SÓZÁS

E témakörről – bár kiemelten fontos – csak
röviden írok, hiszen a sófogyasztás és a ma-
gas vérnyomás összefüggését egy korábbi
cikkben már részletesen elemeztem.

Kifejezetten helytelen táplálkozási szokás az
élelmiszerek túlzott sózása. Jól ismert tény,
hogy élelmiszereinkbe az élelmiszerelőállítási
technológia folyamatai során – pl. színkiala-
kítás, tartósítás, vízmegkötés, ízfokozás céllal
– gyakran jelentős mennyiségű só kerül. Mivel
a húsipari termékek, a sajtok, a sütőipari ter-
mékek viszonylag magas sótartalmúak, ezért
a szervezetbe jutó nátriumklorid mennyisé-
ge többnyire külön sózás nélkül is jelentősen
meghaladja az élettani szükségletet. Ugyan-
akkor közismert, hogy a túlzott sóbevitel a
hipertónia kialakulásának kockázati tényezője,
sőt a sok só a gyomorrák kialakulásában is
kockázati tényezőt jelent.