Page 51 - Zsiráf Magazin - 2016. január

NEM FÉMES MAKROELEMEK

Jól ismert, hogy az emberi szervezetben (és
az élelmiszereinkben) a 4 biogén elemen
(szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) kívül 7 ás-
ványi elem fordul elő nagyobb mennyiség-
ben. Ezek az un. Makroelemek, amelyek kö-
zül 3 sorolható a nem fémes elemek közé.
A klór (Cl), a foszfor (P) és a kén (S). Mivel a
klórral a konyhasó (nátriumklorid) fogyasztás
kapcsán külön is foglalkozunk, e cikk kereté-
ben 2 elem, a foszfor és a kén kerül teríték-
re. Emlékeztetőül megemlítjük, hogy azokat
az elemeket soroltuk a makroelemek közé
– élelmiszerkémiai, táplálkozásbiológiai ill. fi-
ziológiai szempontból – amelyek esetében a
felnőtt emberi szervezet napi igénye gramm
nagyságrendű. Élelmiszereink többnyire
az adott kémiai elemet g/kg kocentráció-
tartományban tartalmazzák.

A FOSZFOR ÉLETTANI SZEREPE

A foszfor az emberi szervezetben a
makroelemek közül a kalciumot követően a
második legnagyobb mennyiségben előfor-
duló elem, kb. a szervezet 1.0 %-át képezi,
s a felnőtt ember szervezetében mintegy
500-800 g foszfor található. Ezen foszfor-
mennyiség döntő hányada (mintegy 75-85
%-a) a csontrendszerben és a fogazatban
található, főleg szervetlen foszfátként, kal-
ciumhoz kötötten, ahol a kalcium-foszfor
arány közelítően 2:1. A foszfor azonban a
puha testszövetekben is előfordul, és számos
alapvető fiziológiai funkciója van. A foszfor-
vegyületek jelen vannak az extracelluláris
folyadékban, foszfolipidként a sejtmembrá-
nokban, sőt intracellulárisan is megtalálha-
tók. A foszforproteinek – pl. kazein a tejben,
foszvitin, vitellin a tojásban – is tartalmaznak
foszfort, a foszforsav a szerin nevű amino-
sav szabad hidroxil-csoportjához kapcsolódik
észterkötéssel.

A foszfor alkotórésze a nukleinsavaknak, a
szerves foszfátoknak (ADP, ATP) alapvető sze-
repe van az energiaraktározásban, energiaát-
vitelben. A szénhidrát anyagcserében vitális
szereppel bír – a glükózabszorpció pl. foszfor-